A társasági szerződés, alapító okirat

A gazdasági társaság a tagok szerződéses kapcsolata, ezért a gazdasági társaság alapításához társasági szerződés szükséges. Ettől eltérő a részvénytársaság esete, mely alapszabállyal jön létre. Az eltérés nem csupán formális, hanem lényeges tartalmi különbségek is indokolják. Az alapítási tervezet alapján történő részvényjegyzéssel a részvénytársaság nem jön létre, annak ellenére, hogy az alapító és a részvényjegyzők között a részvényjegyzési ív aláírásával valójában szerződéses kapcsolat keletkezik. A megalakuláshoz azonban még arra is szükség van, hogy az alakuló közgyűlésen döntsenek a társaság megalakulásáról és megállapítsák az alapító okirat, vagyis az alapszabály tartalmát.

A társasági szerződés hosszú távon keresztül meghatározza a tagok egymáshoz való viszonyát. A társaság külső kapcsolataiban, un. harmadik személy vonatkozásában szintén lényeges, illetve az lehet a felek megállapodása, ezért a törvény kötelezően előírja, és ezáltal érvényességi kellékké teszi a társasági szerződés írásba foglalását.

A tagok a társasági szerződés tartalmát – a törvény keretei között – szabadon állapítják meg.

A polgári jog a szerződési szabadság elvét vallja. Ez többek között azt jelenti, hogy a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre  vonatkozó szabályai – néhány előírás kivételével – csak akkor érvényesülnek, ha az azokban rendezett kérdésekben a szerződő felek másképpen nem állapodnak meg. Tehát ezek a szabályok szerződést pótló, vagyis diszpozitív jellegűek. A szerződési szabadság azonban nem korlátlan, csak a törvény keretei között érvényesülhet.

Ezért bizonyos esetekben a szerződő feleknek nincs lehetőségük a jogszabályoktól való eltérésre, a törvény kötelező erejű szabályozást tartalmaz, az attól eltérő megállapodást tiltja. Amennyiben ezeket a kötelező előírásokat, „kogens” szabályokat mégis megsértenék, akkor a szerződés semmisnek minősül, azaz nem érvényes. A részvénytársaságok alapításánál a kogencia, a kötelező szabályozás a jellemző, és sokkal szűkebb körű a szerződő felek szerződési szabadsága mint más gazdasági társaságoknál. Tehát a felek csak akkor térhetnek el a jogszabályi rendelkezésektől, ha ezt a törvény kifejezetten engedi.

A társasági szerződésben meg kell határozni

-    a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;
-    a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) - kivéve az alapszabályban a részvényeseket – feltüntetésével;
-    a gazdasági társaság tevékenységi körét;
-    a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;
-    a cégjegyzés módját;
-    a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét;
-    a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot meghatározott időre alapítják;
-    mindazt, amit a törvény az egyes gazdasági társasági formáknál kötelezően előírt (pl. korlátolt felelősségű társaság /kft/) esetén;
-    a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét;
-    a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét;
-    az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját;
-    a cégjegyzés módját;
-    felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait;
-    könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét;
-    a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét.

Szükség esetén rendelkezik a társasági szerződés a következőkről:

a) a nem pénzbeli betétekről és azok értékéről;
b) a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról, azok feltételeiről;
c) a taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására és feltételeinek meghatározásáról;
d) az eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészekről;
e) az üzletrész átruházhatóságának kizárásáról vagy korlátozásáról;
f) jogutódlás esetén az üzletrész átszállásának kizárásáról;
g) az üzletrész bevonásának megengedéséről;
h) a dolgozói üzletrészről, az azokhoz fűződő elsőbbségi jogokról;
i) a határozatképességről, a határozathozatal módjáról;
j) az adózott eredmény felosztásáról;
k) az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozásáról;
l) törzstőke emelés esetén az elsőbbségi jog gyakorlásának módjáról.